prev next

FÉNYCSEPP TÁBOR

(8-14 éveseknek)

CSEPPKE TÁBOR

(5-7 éveseknek)




Alapvetően mindegyik foglalkozás a szinesztéziára épül, arra, ahogy az egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet. Ahogy a ritmusból hang lesz, ebből mozgás, mindezekből, vagy ezek bármelyikéből szín,forma. ( Bármilyen sorrendben és bármilyen irányban.) Alapvetően azonban az óvodáskorban elsődlegesen a fantáziához kötötten a mozgás jelenik meg.

A mozgásfantáziák, melyeket először a gyermekek gazdag képzeletének megszólaltatásával teszünk, a belső mozgásképek kialakítását segítik elő,amelyek  majd a valóságban is megelevenedhetnek,( lásd Kokas Klára , 1992) Ezek a megelevenedett mozdulatok, szimbolikus formák fogalmazódhatnak meg vizuális eszközökkel is. A képzelet szabad áramlását elősegítve, kizárva a versenyhelyzetet, nem fölülről való irányítással, hanem lehetőségeket adó, elfogadó, megtartó kísérésével a gyermekeknek .

A rajzolás, festés, térbeli kompozíció kialíkítása minden esetben ugyanabban a valós- és pszichés térben a földön zajlik. Az alkotást elősegíti, hogy a gyerekek a földön szabadon mozoghatnak, testtartást válthatnak, ülve, vagy akár fekve is rajzolhatnak.  Nem kell külön figyelmet fordítaniuk egy-egy kényelmetlen pozíció fenntartására, ( mint a széken) így a megfogalmazódó formák is szabadabbak,mélyebbek, az átélt élményanyagot teljességében jeleníthetik meg. Az alkotás élményt nyújtó, jó minőségű eszközökkel történik.

A közös alkotásokban az egymás közti kapcsolatokat vizuálisan is megjelenítve erősödhetnek az átélt jó élmények, oldódhat az esetleges feszültség. Az elfogadó légkör, a szabad alkotás, a szeretetteli odafordulás alapja lehet a kiegyensúlyozott szocio-emocionális bázis kialakításának. S mint tudjuk ez teszi lehetővé a kognitív kapacitás teljes mértékű használatát, s így hatékony fejlesztői módszer is lehet.

„A pedagógusok és pszichológusok egyaránt vallják, hogy gyermekkorban még teljességében látható és kibontakoztatható a gyermekekben lévő érzelmi, szociális, és a „kapott” (veleszületett) keretek között meglévő értelmi kapacitás. Ehhez az óvodai nevelésben a feltétel nélküli személy-elfogadásra és képességeiket lendületbe hozó bíztatásra van szükségük, egymástól és a felnőttektől egyaránt.” ( Gőbel Orsolya a Szocio-emocionális Pedagógiai Terápia megalkotója)


Mindezek által lehetővé tesszük, hogy a gyermekek erősségeikben szeretetteli elfogadásban, ‚örömös tevékenységekben‘ ( Uzsalyné Pécsi Rita) növekedhessenek.