„Érdemes tavasszal kisétálni az erdőbe és megnézni az akácokat. Törzsük göcsörtös, ágaik tele tövisekkel. Ha nekiállunk belőlük - faragófejszével vagy bármilyen tökéletes laboratóriumi körülmények között - mézet „kényszeríteni", nem sikerül. Sürgetve, erőszakkal, egyetlen csepp nektárt sem teremnek. De ha a jó meleg tavaszi eső megöntözi, az áldott napfény átöleli a fát, akkor az magától kivirágzik. Bennük a vágy, hogy virágot, gyümölcsöt teremjenek. Nem kényszerből, hanem szeretetből.”  A bizalom, a megelőlegezett jóság, „ mint napfény a növénynek”  - ahogyan BoscoSzent János is vallja, csakúgy, mint a fent idézett gondolatban.

 Böjte Csaba – adja a gerincét a Dr Gőbel Orsolya által kidolgozott Szocio-emocionális Pedagógiai Terápiának;a Varázsjátékoknak. Ebben az elfogadó, odaforduló légkörben kapják meg a gyermekek a lehetőséget arra, hogy a csoportos játékban teremtő képzeletüket használhassák. Saját képeket alakíthatnak ki ( a kívülről kapott sematikus minták helyett)a játékok által felkínált mesei helyzetben, amit megfogalmazhatnak rajzban( vagy más művészeti technikában), amik élményt adnak, amik szavakban is megfogalmazhatóvá válnak.

  (Böjte Csaba)

• A játékokkal koordinálja, finomítja a nagy és finommotorikát, az érzékelést,
  
• Segít megtalálni a belső ritmust ( a szélsőséges ritmusingadozásokat, mint pl. a hiperaktivitást, vagy túlzott gátoltságot segít kiegyenlíteni, oldani).
  
• Segít a belső képek grafikus kifejezésében, „ megtölti „ ezeket a képeket átélt élménnyel, és nagymértékben hozzájárul a rajzolási kedv kialakulásához, megtartásához, a rajzi színvonal emelkedéséhez ( eszközválasztás, - kezelés, - használat) a vizuális tehetség kibontakoztatásához.
  
• A játékok sajátos nyelvezetét megélve, a megszülető képeket könnyebben fordítják át a gyerekek verbális, szimbolikus nyelvezetre, gazdagítva a szókincset új szavakkal és a szavak tartalmi elmélyítésével, szinonimák, jelzők használatával.
  
• Segíti az egymás felé irányuló kommunikációt, a beszédbátorságot, a beszédkreativitást.
  
• Megerősíti a gyermekeket a legfontosabb igényeikben, úgymint szeretettség, értékesség, a szabadság, és közösséghez tartozás érzésében.
  
• Megerősíti az empátiás készséget, ami, mint „vivőanyag” természetessé teszi az integrációs folyamatokat, a befogadás felé visz.
  
• Az egyéni megerősítés után a páros és csoportjátékokkal teret és lehetőséget ad a kooperációra, az együttes élményre.
  
• A kiegyensúlyozott szocioemocionális bázis megteremtésével lehetővé teszi a nagyobb mértékű információ felvételt, annak feldolgozását, beépítését a kognitív apparátusba.(lásd: Uzsalyné Pécsi Rita )
  
• A fantáziamunka kreatív átélésével egymáshoz csiszolja a nagyon különböző fejlettségi szintű gyerekeket.
  
• A játékok tere segít megelőzni a konfliktusokat, és a helyett új megoldási stratégiák kidolgozására sarkall.
  
• A játékok segítik a gyerekeket önmaguk jóságának megélésében, segít „jóvá válni”, értékesnek, elfogadhatónak lenni önmaguk számára. A figyelemben, az érintésben, az empátiás odafordulásban, a meghallgatásban, a feltétel nélküli elfogadásban és szeretetben megélhetik önmaguk jóságát, és továbbadhatják ezt az érzést; a csoportos játékokban megerősíthetik mindezt közösségi szinten.
  
• ( Gőbel 2012 )
  

A mozgásos fantáziajátékok:
a gyermekek mozgáskoordinációjának, egyensúlyérzékének,
téri tájékozodó képességének megerősítésében,
a belső ritmus megtalálásában nyújtanak segítséget.

A képkialakító fantáziajátékok:
a sematikus képi világ helyett ( média, filmek )
saját belső képi világ kidolgozását segítik elő,
nagyban megnövelve az élménymegosztási és rajzolási kedvet.

A légzésjátékok:
segítenek a légzéstempó harmonizálásában,
alapot termtenek a beszédjavításhoz.
Az egymásra figyelés, az elfogadás alakulásában nagy szerepet játszanak
az érintéskultúrát is alakító, gazdagító páros- és csoportalakító képzeletjátékok.

Cikk a fénycsepp táborról, a filmes munkákról, és a Varázsjátékokról
(Az utolsó oldalon Quirin Ágnes által mellékelt képekFejér Gábor fotói)

A FÖLDÖN RAJZOLÁS

Mivel a képzeleti munka óvodás korban valós mozgáshoz kötött, a földön való rajzolás segíti, hogy alkotás közben a gyermek többször testhelyzetet váltson, esetleg mozogjon.

Így a megfogalmazódó formák is szabadabbak, mélyebbek, a fantáziajátékokban átélt élményanyagot teljességében jeleníthetik meg.