prev next
Varázsjátékok

Szocioemocionális Pedagógiai Terápia


A Varázsjáték mindenekelőtt egy kiscsoportos (6-12 fő) játék. Képzeletjáték, ami a gyermeki teremtő képzeletet mozgatja meg. Megtanítja a gyerekeket, arra, hogy saját, kreatív képeket alakítsanak ki (a médiából és egyéb képi hordozókból kapott sematikus, készen kapott képi világ helyett), amit megfogalmazhatnak rajzban( vagy más művészeti technikában), amiről beszélgetni tudnak, amik élményt adnak.

Az óvodás, és kisiskolás korban a gyermek fejlődésében a valóság mélyebb megismerésében, a reproduktív ( újramegélő) és a produktív ( alkotó, teremtő) képzeletnek különleges jelentősége van.A játékfolyamat a képzelet vezető, szervező, rendező erejével a gyermeki játékban bontakoztatja ki (1) a mozgásos, észleléses, kognitív képességeket, (2) a szociális és emocionális készségeket, és (3) ad lehetőséget a Lélekmunkára abban a mélységben, amire a gyermeknek aktuálisan szüksége van.    

A konkrét játékok elolvashatók a módszer kidolgozójának; Dr Gőbel Orsolya :Varázsjátékok köteteiben, a módszerről pedig olvashtnak a www.gobelorsolya.hu, és a http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=379 weboldalakon.
Mit adnak ezek a képzeletjátékok a gyermekeknek?

  • A játékokkal koordinálja, finomítja a nagy és finommotorikát, az érzékelést,
  • Segít megtalálni a belső ritmust ( a szélsőséges ritmusingadozásokat, mint pl. a hiperaktivitást, vagy túlzott gátoltságot segít kiegyenlíteni, oldani).
  • Segít a belső képek grafikus kifejezésében, „ megtölti „ ezeket a képeket átélt élménnyel, és nagymértékben hozzájárul a rajzolási kedv kialakulásához, megtartásához, a rajzi színvonal emelkedéséhez ( eszközválasztás, - kezelés, - használat) a vizuális tehetség kibontakoztatásához.
  • A játékok sajátos nyelvezetét megélve, a megszülető képeket könnyebben fordítják át a gyerekek verbális, szimbolikus nyelvezetre, gazdagítva a szókincset új szavakkal és a szavak tartalmi elmélyítésével, szinonimák, jelzők használatával.
  • Segíti az egymás felé irányuló kommunikációt, a beszédbátorságot, a beszédkreativitást.
  • Megerősíti a gyermekeket a legfontosabb igényeikben, úgymint szeretettség, értékesség, a szabadság, és közösséghez tartozás érzésében.
  • Megerősíti az empátiás készséget, ami, mint „vivőanyag” természetessé teszi az integrációs folyamatokat, a befogadás felé visz.
  • Az egyéni megerősítés után a páros és csoportjátékokkal teret és lehetőséget ad a kooperációra, az együttes élményre.
  • A kiegyensúlyozott szocioemocionális bázis megteremtésével lehetővé teszi a nagyobb mértékű információ felvételt, annak feldolgozását, beépítését a kognitív apparátusba.(lásd: Uzsalyné Pécsi Rita )
  • A fantáziamunka kreatív átélésével egymáshoz csiszolja a nagyon különböző fejlettségi szintű gyerekeket.
  • A játékok tere segít megelőzni a konfliktusokat, és a helyett új megoldási stratégiák kidolgozására sarkall.
  • A játékok segítik a gyerekeket önmaguk jóságának megélésében, segít „jóvá válni”, értékesnek, elfogadhatónak lenni önmaguk számára. A figyelemben, az érintésben, az empátiás odafordulásban, a meghallgatásban, a feltétel nélküli elfogadásban és szeretetben megélhetik önmaguk jóságát, és továbbadhatják ezt az érzést; a csoportos játékokban megerősíthetik mindezt közösségi szinten.
  • ( Gőbel 2012 )

A mozgásos fantáziajátékok:
a gyermekek mozgáskoordinációjának, egyensúlyérzékének,
téri tájékozodó képességének megerősítésében,
a belső ritmus megtalálásában nyújtanak segítséget.


A képkialakító fantáziajátékok:
a sematikus képi világ helyett ( média, filmek )
saját belső képi világ kidolgozását segítik elő,
nagyban megnövelve az élménymegosztási és rajzolási kedvet.


A légzésjátékok:
segítenek a légzéstempó harmonizálásában,
alapot termtenek a beszédjavításhoz.
Az egymásra figyelés, az elfogadás alakulásában nagy szerepet játszanak
az érintéskultúrát is alakító, gazdagító páros- és csoportalakító képzeletjátékok.


Cikk a fénycsepp táborról, a filmes munkákról, és a Varázsjátékokról
(Az utolsó oldalon Quirin Ágnes által mellékelt képekFejér Gábor fotói)


A FÖLDÖN RAJZOLÁS


Mivel a képzeleti munka óvodás korban valós mozgáshoz kötött, a földön való rajzolás segíti, hogy alkotás közben a gyermek többször testhelyzetet váltson, esetleg mozogjon.



Így a megfogalmazódó formák is szabadabbak, mélyebbek, a fantáziajátékokban átélt élményanyagot teljességében jeleníthetik meg.



„Érdemes tavasszal kisétálni az erdőbe és megnézni az akácokat. Törzsük göcsörtös, ágaik tele tövisekkel. Ha nekiállunk belőlük - faragófejszével vagy bármilyen tökéletes laboratóriumi körülmények között - mézet „kényszeríteni", nem sikerül. Sürgetve, erőszakkal, egyetlen csepp nektárt sem teremnek. De ha a jó meleg tavaszi eső megöntözi, az áldott napfény átöleli a fát, akkor az magától kivirágzik. Bennük a vágy, hogy virágot, gyümölcsöt teremjenek. Nem kényszerből, hanem szeretetből.”   ( Böjte Csaba)


A bizalom, a megelőlegezett jóság, „ mint napfény a növénynek”  - ahogyan Bosco

Szent János is vallja, csakúgy, mint a fent idézett gondolatban Böjte Csaba – adja a gerincét a Dr Gőbel Orsolya által kidolgozott Szocio-emocionális Pedagógiai Terápiának;

a Varázsjátékoknak. Ebben az elfogadó, odaforduló légkörben kapják meg a gyermekek a lehetőséget arra, hogy a csoportos játékban teremtő képzeletüket használhassák. Saját képeket alakíthatnak ki ( a kívülről kapott sematikus minták helyett)a játékok által felkínált mesei helyzetben, amit megfogalmazhatnak rajzban( vagy más művészeti technikában), amik élményt adnak, amik szavakban is megfogalmazhatóvá válnak.