„Érdemes tavasszal kisétálni az erdőbe és megnézni az akácokat. Törzsük göcsörtös, ágaik tele tövisekkel. Ha nekiállunk belőlük - faragófejszével vagy bármilyen tökéletes laboratóriumi körülmények között - mézet „kényszeríteni", nem sikerül. Sürgetve, erőszakkal, egyetlen csepp nektárt sem teremnek. De ha a jó meleg tavaszi eső megöntözi, az áldott napfény átöleli a fát, akkor az magától kivirágzik. Bennük a vágy, hogy virágot, gyümölcsöt teremjenek. Nem kényszerből, hanem szeretetből.”   (Böjte Csaba)  

A bizalom, a megelőlegezett jóság, „ mint napfény a növénynek”  - ahogyan Bosco Szent János is vallja, csakúgy, mint a fent idézett gondolatban – adja a gerincét a Dr Gőbel Orsolya által kidolgozott Szocio-emocionális Pedagógiai Terápiának;a Varázsjátékoknak. Ebben az elfogadó, odaforduló légkörben kapják meg a gyermekek a lehetőséget arra, hogy a csoportos játékban teremtő képzeletüket használhassák. Saját képeket alakíthatnak ki ( a kívülről kapott sematikus minták helyett)a játékok által felkínált mesei helyzetben, amit megfogalmazhatnak rajzban( vagy más művészeti technikában), amik élményt adnak, amik szavakban is megfogalmazhatóvá válnak.

prev next
Varázsjátékok

Szocioemocionális Pedagógiai Terápia


A Varázsjáték mindenekelőtt egy kiscsoportos (6-12 fő) játék. Képzeletjáték, ami a gyermeki teremtő képzeletet mozgatja meg. Megtanítja a gyerekeket, arra, hogy saját, kreatív képeket alakítsanak ki (a médiából és egyéb képi hordozókból kapott sematikus, készen kapott képi világ helyett), amit megfogalmazhatnak rajzban( vagy más művészeti technikában), amiről beszélgetni tudnak, amik élményt adnak.

Az óvodás, és kisiskolás korban a gyermek fejlődésében a valóság mélyebb megismerésében, a reproduktív ( újramegélő) és a produktív ( alkotó, teremtő) képzeletnek különleges jelentősége van.A játékfolyamat a képzelet vezető, szervező, rendező erejével a gyermeki játékban bontakoztatja ki (1) a mozgásos, észleléses, kognitív képességeket, (2) a szociális és emocionális készségeket, és (3) ad lehetőséget a Lélekmunkára abban a mélységben, amire a gyermeknek aktuálisan szüksége van.    

A konkrét játékok elolvashatók a módszer kidolgozójának; Dr Gőbel Orsolya :Varázsjátékok köteteiben, a módszerről pedig olvashtnak a www.gobelorsolya.hu, és a http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=379 weboldalakon.
Mit adnak ezek a képzeletjátékok a gyermekeknek?

  • A játékokkal koordinálja, finomítja a nagy és finommotorikát, az érzékelést,
  • Segít megtalálni a belső ritmust ( a szélsőséges ritmusingadozásokat, mint pl. a hiperaktivitást, vagy túlzott gátoltságot segít kiegyenlíteni, oldani).
  • Segít a belső képek grafikus kifejezésében, „ megtölti „ ezeket a képeket átélt élménnyel, és nagymértékben hozzájárul a rajzolási kedv kialakulásához, megtartásához, a rajzi színvonal emelkedéséhez ( eszközválasztás, - kezelés, - használat) a vizuális tehetség kibontakoztatásához.
  • A játékok sajátos nyelvezetét megélve, a megszülető képeket könnyebben fordítják át a gyerekek verbális, szimbolikus nyelvezetre, gazdagítva a szókincset új szavakkal és a szavak tartalmi elmélyítésével, szinonimák, jelzők használatával.
  • Segíti az egymás felé irányuló kommunikációt, a beszédbátorságot, a beszédkreativitást.
  • Megerősíti a gyermekeket a legfontosabb igényeikben, úgymint szeretettség, értékesség, a szabadság, és közösséghez tartozás érzésében.
  • Megerősíti az empátiás készséget, ami, mint „vivőanyag” természetessé teszi az integrációs folyamatokat, a befogadás felé visz.
  • Az egyéni megerősítés után a páros és csoportjátékokkal teret és lehetőséget ad a kooperációra, az együttes élményre.
  • A kiegyensúlyozott szocioemocionális bázis megteremtésével lehetővé teszi a nagyobb mértékű információ felvételt, annak feldolgozását, beépítését a kognitív apparátusba.(lásd: Uzsalyné Pécsi Rita )
  • A fantáziamunka kreatív átélésével egymáshoz csiszolja a nagyon különböző fejlettségi szintű gyerekeket.
  • A játékok tere segít megelőzni a konfliktusokat, és a helyett új megoldási stratégiák kidolgozására sarkall.
  • A játékok segítik a gyerekeket önmaguk jóságának megélésében, segít „jóvá válni”, értékesnek, elfogadhatónak lenni önmaguk számára. A figyelemben, az érintésben, az empátiás odafordulásban, a meghallgatásban, a feltétel nélküli elfogadásban és szeretetben megélhetik önmaguk jóságát, és továbbadhatják ezt az érzést; a csoportos játékokban megerősíthetik mindezt közösségi szinten.
  • ( Gőbel 2012 )

A mozgásos fantáziajátékok:
a gyermekek mozgáskoordinációjának, egyensúlyérzékének,
téri tájékozodó képességének megerősítésében,
a belső ritmus megtalálásában nyújtanak segítséget.


A képkialakító fantáziajátékok:
a sematikus képi világ helyett ( média, filmek )
saját belső képi világ kidolgozását segítik elő,
nagyban megnövelve az élménymegosztási és rajzolási kedvet.


A légzésjátékok:
segítenek a légzéstempó harmonizálásában,
alapot termtenek a beszédjavításhoz.
Az egymásra figyelés, az elfogadás alakulásában nagy szerepet játszanak
az érintéskultúrát is alakító, gazdagító páros- és csoportalakító képzeletjátékok.


Varázsjáték hatása-logopédus szemmel

Nehéz pontosan meghatározni, hogy mi az, ami kifejezetten a Varázsjáték csodálatos hatásának köszönhető. Mégis, elsőnek talán a csend megismerését, az elcsendesedést, a befelé figyelést és a hallgatást említeném. Az értő hallgatást, a csendet, amiben jól esik lenni. Pillanatok ezek, de benne maradnak már ezek a gyerekek, mernek csendben lenni.

A másik a képzelet kitárása. Bármi lehetséges ott. Logopédusként ezt szóban kifejezve nem tapasztaltam ugyan egyértelműen a gyerekeken, de rajzban megjelenítve igen. Ugyanakkor a saját kislányomon tapasztaltam, a még Szinesebb rajzokat, és az érzések rajzon való megjelenését. A”fa ágán meghúzódó fészek, amiben egy fióka van, akinek hiányzik az anyukája ,honvágya van”

A gyerekek alapvetően és általában keveset beszélnek a rajzukról. „Hát, ez csak egy rajz” Ezzel párhuzamosan még az hangzik el gyakran, hogy „Nem tudok rajzolni”.

Ebben a tanévben azon kis alkalmakkor, amikor szabadon rajzoltak a gyerekek vagy otthoni, óvodai rajzukat mutatták meg nekem, akkor határozottan többet meséltek róla. Örömmel, látszott, hogy azt is tudják, hogy a felnőttet érdekli a rajzuk, ez egy szokássá vált, hogy megmutatják, elmesélik és bizonyára visszajelzés is van a felnőtt részéről.

Mernek mesélni róla. Fantasztikus eredmény.

A rajzok színvonala is más. Ami leginkább eszembe jut erről az a szín, a hangulat egyértelmű megjelenítése. Minőségben nem tudom, hogy a varázsjáték hatására változott-e és nem is figyeltem ezt eddig különösebben, de hogy megjelennek az érzések, hangulatok a színekben az biztos.

Több oviban nem nagyon használták a gyerekek a méhviaszkrétát..sajnos. Én is a tömb alakú krétákkal dolgozom. Nekem öröm, hogy már szívesen választják ezt az eszközt, és nem kell már terelgetnem annyira őket, hogy ne a grafittal rajzoljanak… görcsbe igazítva az ujjaikat a helyes ceruzafogásra, idejekorán. Amúgy is a Varázsjátékon használt eszközök minősége is kiváló, nem csak könnyebben érnek e ezekkel „eredményt”, de meg is ismerik őket.

A nagyobbaknál tapasztaltam, hogy a beszéd minősége is más a rajzok mesélése közben. Mert az érzéseket nem lehet csak felsorolásszerűen elég árnyaltan kifejezni. A tartalmi beszéd minőségének javulásához vezet. És ezért egyre szebben szerkesztett mondat is megjelenik, amiben megpróbálják egyre pontosabban kifejezni, amit a rajzról mondani szeretnének.

Kifejezésmódban pedig az látszik, hogy a megszokott formának következtében a rajzaikról csendesebb hangon beszélnek, lassabban mesélnek.

A fiúk is az érzéseikről, a rajzaikon keresztül, a rajzaikat segítségül hívva, a gondolat hálójából szavakat keresnek. Ez iszonyú fontos náluk a későbbi életkorra vonatkozóan. Másrészt a szókincsük is gazdagodik, a szókincsük aktivizálásának mechanizmusa is javul.

És, Ági! Ehhez a Te személyes varázsod, a munkádba vetett hited, az alázatod a gyermeki lélek felé, a nyitottságod és érdeklődésed, az önzetlen elfogadásod, a végtelennek tűnő türelmed táptalaj a biztonságos érzelmi élet fejlődéséhez. Egy kitűnő csendes sziget a gyerekeknek.


Sej-Sebestyén Andrea , logopédus


Cikk a fénycsepp táborról, a filmes munkákról, és a Varázsjátékokról
(Az utolsó oldalon Quirin Ágnes által mellékelt képekFejér Gábor fotói)


A FÖLDÖN RAJZOLÁS


Mivel a képzeleti munka óvodás korban valós mozgáshoz kötött, a földön való rajzolás segíti, hogy alkotás közben a gyermek többször testhelyzetet váltson, esetleg mozogjon.



Így a megfogalmazódó formák is szabadabbak, mélyebbek, a fantáziajátékokban átélt élményanyagot teljességében jeleníthetik meg.